A csók nem áfonyalekvár!

Olyan régen kaptam csókot, 
azt sem tudom, mi fán terem, 
már a levegőben lógott,
akár Karinthy a szeren!

És most végre megtört a jég, 
forró szádra tapadt ajkam,
nem mosok én fogat ma még, 
hadd maradjon ízed rajtam!

A csók nem áfonyalekvár, 
ettől lesz a fejem kába, 
mint az áram, fut a nektár,
s fény gyullad az éjszakába!

Kár is vesztegetni a szót, 
sok beszédnek sok az alja: 
csapjunk bele, hiszen a sót 
a vén kecske is megnyalja!

Hozzászólások

Csilla képe

:-))) Hát, hajrá, kedves Feri! Remek, ízes vers! :)

hubart képe

Bár fantáziából írtam, lehetne akár valós alapja is. :) Köszönöm biztatásodat, kedves szavaidat, Csillám!

Haász Irén képe

:)))))))))))))))))))))))))))))

hubart képe

Látom, ismerős szitu, Irénkém! :))))

hzsike képe

Remek vers!  :))) Spejzolj csak be minél több ilyen ízes csókot, kell a "túléléshez"! (...meg az ilyen klassz versek megírásához is! :)))

hubart képe

Kell bizony, Zsikém, úgy, mint egy falat kenyér! :)) Köszönöm kedves szavaidat. 

Mysty Kata képe

 Tüneményes!!!Öregember nem vén kecske!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Csilla képe

... és hol van itt öregember? :)

hubart képe

 :))

hubart képe

 :)) Köszönöm, Katám!  Örülök, ha megmosolyogtattalak!  :)