A Cél

A Cél magában sose Felelet,
Csak híd az Idő partjai felett.

Egy pillanatban semmivé lapul,
Máskor felhőkből fölénk tornyosul.

Azt, hogy elérni milyen célt lehet,
Mindig az eszköz határozza meg.

A profán Cél nem ad erőt soha,
Lehet szülő - de mindig mostoha.

Ha van, akár irreális lehet;
Ha nincs - magunkhoz lettünk hűtlenek.

Vele is lehetek boldogtalan,
De nélküle - minden haszontalan.

Egyik Cél olykor másikon tapod,
A Cél nem végzet, csupán állapot.

Ha képes szétszakadni szakaszokra,
Csak profán sóvárgások bodzabokra.

Ha meg tud alkudni önfeladásra,
Kenyéradó gazdája sírját ássa.

A Cél magában sose Felelet,
Csak híd az Idő partjai felett.

Hozzászólások

Csilla képe

Mintha édes jó apámmal beszélgettem volna, majdnem olyan erőt adott ez a vers! Köszönöm!

 

lnpeters képe

Megtiszteltél! N agyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Nagyon szép hitvallás! Ennél összefogottabb lírai kibontásval még nem találkoztam. Gratulálok! 

hzsike képe

"A Cél magában sose Felelet,

Csak híd az Idő partjai felett."
 
Micsoda nagy igazság ez! Telitalálat!
 
Örömmel olvastam sokatmondó versedet, kedves Laci. :)
Haász Irén képe

Nagyon összeszedett gondolatok , tartalom. Elmerenghetünk rejte. Gratulálok.

 

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)