A bárka búcsúja

Beküldte Csilla - 2016, június 29 - 22:53
 
 
Tenger árja zúg zokogva,
partján bárka dús homokba
ágyazódva, összetörve,
deszkatestét mossa össze
fürge szél a korhadó idővel. 
 
Sárba hullt a messzilátó,
lencse végén cseppnyi, fájó
színes emlék, képe karcos,
hullám tükrén úszva tart most
délibábok csábító ölébe.
 
Villanásnyi csendbe zárva
ring a múlt előre-hátra,
napsugárnak fénye rajta,
hűvös mélynek lomha habja
végtelenbe futva égi hőt nyel.
 
Nem hiszem, hogy így akartad,
elveszett vagy, sír alattad
álmon túl a sűrű semmi.
Menj, ha nem tudsz elfeledni,
rám borult a pusztulás sötétje.
 
 
 
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2016, június 30 - 14:27

 Gyönyörű allagória, "napsugárnak fénye rajta, - "nem hisszük ,hogy így akarta"A  történéseink útja, módja....Legyen szép délutánod, Csillám!Puszillak!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Csilla képe

Csilla

2016, június 30 - 23:17

Köszönöm, drága Kata, a figyelmedet! Ölellek 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

hubart képe

hubart

2016, július 1 - 13:09

Trocheusaid hullámverése a mélységekig kavarja fel az emberi érzelmek állóvizét. Nagyon szép kifejező képekkel dolgoztál. Szeretettel gratulálok, kedves Csilla!

Haász Irén képe

Haász Irén

2016, július 1 - 16:27

Ó, de szép...!!!

Csilla képe

Csilla

2016, július 1 - 20:53

Köszönöm szépen, hogy elbúcsúztatok Ti is ettől a bárkától. :) És köszönöm a véleményeteket is!

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/

lnpeters képe

lnpeters

2016, július 2 - 10:28

Kitűnő vers, különösen a harmadik strófa. Az remek!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Csilla

2016, július 2 - 13:40

Köszönöm a figyelmet! Próbáltam úgy is, hogy a 3. strófa legyen a zárás, picivel másabb értelmet kap úgy a vers, és nagyobb lélegzetnyi szünet is kellene a két utolsó versszak közé. Így jobbnak látom. 

https://versekegipasztorok.mozellosite.com/