Álmomban látlak még, anyám

H.Gábor Erzsébet
Álmomban látlak még, anyám
 
Álmomban látlak még, anyám;
fátyolos ködben szállsz felém,
lebegsz a kéklő ég taván,
s megállsz egy felhő szegletén.
 
Szemedből csillagfény ragyog,
átjárja árva-lelkemet,
körötted méla angyalok,
s megáldasz most is engemet.
 
Karodba bújni volna jó…
Fakul a kép, s te elrepülsz,
elvisz az égi léghajó,
fehér ruhában benne ülsz.
 
Hiába hívlak vissza én,
hangom a térben elveszik,
párnámon gyűrt a bézs szatén -
teérted sírok reggelig.
 

Hozzászólások

hubart képe

Nagyon szép vers, méltó emlékezés Édesanyádra. Szeretettel gratulálok!

 

hzsike képe

Köszönöm szépen, kedves Feri. 

Csilla képe

Nagyon szép anyák napi és emlékező vers, főleg a léghajós kép tetszett.