Naplemente
Beküldte Erika - 2011, november 20 - 08:24
Nap fénye rajtam, mint tűzselyem tóga,
lágy rítussal ébreszt alvó Oriont,
pazar látvány sokszínű szivárványt bont,
irgalmat ad lenyugvó alkony-óra.
Felhők mögött lapul csillagok fénye,
mint esők után a fakó képű Hold,
pisla lángja megbúvó árnyakat old,
sodor messze, mulandóság örvénye.
Horizont alatt megfáradt Nap pihen,
színekre terített sötét árnyakat,
emberek lelkébe hitet, nyugalmat.
Lassan éj borul lent a láthatárra,
magába zárva a világ fényeit,
még alszik a Föld, letörli könnyeit.
Hozzászólások
ermi-enigma
2011, november 20 - 11:22
Permalink
Gratulálok Erika....megérte a
Gratulálok Erika....megérte a sok munkát...nagyon szép lett...még Petrarcának is tetszene.....
:)))
Erika
2011, november 20 - 11:36
Permalink
Imre ne túlozz! :)Tudom
Imre ne túlozz! :)Tudom rengeteget kell még tanulnom és dolgoznom egy versen....hogy Petrarcának tetszene-e... biztosan jót mosolyogna rajtam, hogy mire vetemedtem, Őt nem lehet űberelni, és nem is tudnám.
Köszönöm, hogy olvastál.
Zajácz Edina
2011, november 20 - 11:47
Permalink
Igazán szép, szívből
Igazán szép, szívből gratulálok!:)
Erika
2011, november 20 - 11:50
Permalink
Köszönöm szépen kedves
Köszönöm szépen kedves Ildikó! :)
Erika
2011, november 20 - 11:50
Permalink
Köszönöm kedves Edina! :)
Köszönöm kedves Edina! :)