Eső szakad, hó szitál
Beküldte lnpeters - 2013, január 24 - 00:11
Eső szakad, hó szitál,
Sárba fullad január.
—-
Cinikus, szürke egek
Függnek kopasz fák felett.
—-
Vén Nap szelet illeget,
Fellegeket billeget.
—
Ázik konok, rőt homok,
Beton hátán sárnyomok.
—-
Fáradt veréb, verdeső;
Hó végzete: híg eső.
—
Ázott Múltunk ködben áll,
Horizontra varjú száll.
—
Jövő? Pipacsutora,
Jelen? Pocsolyák sora.
—-
Jövő? Füst a domb felett;
Nem melegít tűzhelyet.
—–
Dermedt téli ég alatt
Olvadozik a patak.
—
Eső szakad, hó szitál,
Sárba fullad január.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, január 24 - 10:58
Permalink
Nagyon kifejező vers!
Nagyon kifejező vers!
Mysty Kata
2013, január 24 - 16:05
Permalink
Aranyos , szemléletes
Aranyos , szemléletes képek!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2013, január 24 - 18:06
Permalink
A "Jövő? Pipacsutora" képen
A "Jövő? Pipacsutora" képen goldolkodtam. Aztán belemagyaráztam, hogy ez a csutora bizonyára nem szelel, ergo, nem látni az alagút végét, mint ahogy a jövőnk is teljességgel bizonytalan.:) Mosolygunk rajta kínunkban, néha föstölgünk, hej, de szomorú dolog ez!