Pernahajder Április
Nyűgös szelet hoz ma,
Nyelvet ölt hol hőséggel,
Hol faggyal játszadozva.
Pernahajder Április
Nyűgös szelet hoz ma,
Nyelvet ölt hol hőséggel,
Hol faggyal játszadozva.
NEGYVENÖTÖDIK RÉSZ
Bethlen fortélyos és körmönfont írásának talán a legravaszabb részével van dolgunk.
Az óra pereg,
Az eső nagy cseppekben szemereg,
Hallgatnak az egek,
Áldozat közeleg.
A jövő ködös,
És minden kósza rémálom
Vörös.
A Jelen a sír szélén térdepel,
Világ-oltáron fekete lepel.
Globalizált rémlátomás;
Lesz-e
Harmadnapra
Feltámadás?
*
A Jelen?
Profán homok,
S a néma templomok,
Mint konok, önfejű optimizmusok,
Nyújtóznak tornyaikkal
Ég felé.
*
Gúny tárgya lett a Hit,
S az államok parancsolója
Valamilyen diplomáciai küldöttség tagjaként londonba érkezett egy többször megkoszorúzott francia poéta. Arisztokraták divatos kedvence volt, ma már kutya se emlékszik a nevére.
A Költészet másodnapján
Némul az ünnepi zaj,
S kuruttyol már a szokásos
Hétköznapi békaraj.
SZÁZHUSZONEGYEDIK RÉSZ
Szürke égből,
Szürkeségből
NEGYVENNEGYEDIK RÉSZ
Globalizált, festett farát riszálja
A felszín,
A szó perverz,
Az agy beteg;
A Tél semmivé lett;
Vajon mikor lesz a világ
Szerelemre érett?
—-
Kiskölykös torzsalkodás,
Alku pénzre, tökre;
Képernyőkről acsarkodik
A Föld minden ökre.
——
Kamaszos vetélkedés,
Gazdasági hajsza,
Világszerte ettől konyul
A Szabadság bajsza.
—–
Agglegény fontoskodás
Világot csal lépre,
Festett piacdémon helyett
SZÁZHUSZADIK RÉSZ
Huszonkét éve…
NEGYVENHARMADIK RÉSZ
Nyílik már az ibolya,
Bíbor színben
Pompázik a kert ölén,
Megifjodott Isten is,
Én nem kerülhetem meg.
—-
SZÁZTIZENKILENCEDIK RÉSZ
NEGYVENKETTEDIK RÉSZ
Felelőtlen korban
Felelőtlen korban,
Bio-drónok között,
Amikor az erkölcs
Rongyokba öltözött,
S hazugságot áraszt
A médiatenger;
Mitől marad Ember
Korunkban
Az ember?
Talán a pénz,
A dollárok varázsa?
Talán a bankó
Isten földi mása?
Felelőtlen korban,
Globál-zivatarban,
Ezernyi arctalan
Gumi-perpatvarban,
Ordas álproblémák
Nyílzápora között
Vajon hogyan lehet
Embernek maradni?
Ide kívánkozik József Attila egyik gondolata. Azért éppen Őt idézem, mert napjainkban József Attila neve címke lett, és a legtöbb esetben olyan „termékekre” ragasztják, amelyek az ő felfogásával semmiféle téren nem egyeznek. A legtöbb esetben köszönő viszonyban sincsenek.