Vízöntő vidékén

Vízöntő vidékén
Hideg szelek járnak,
Modern maszkban vigyorognak
Sanda régi árnyak.

Buta világba jön
Rossz pillanat hátán
Felvilágosult pofával
A nyakkendős sátán.

Rezignált esőben
Papír-Jövő ázik,
A világ a pocsolyákban
Fejreállni látszik.

Vízöntő vidékén
Hidegek a fények,
Élettelen hamissággal
Szól a gépi ének.

Csatakos eszméken
Kelepcék cicáznak,
Régi nyugalom-szigetek
Sivatagra fáznak.

Európa-házunk
Ütött-kopott pajta,
Halott eszmék, meddő szavak
Élősködnek rajta.

Vizöntő vidékén
Van a világ kútja,
Most dől el, hogy holnap milyen
Jövendőre futja.

Vízöntő vidékén
Sose szabad félni,
Árulók és gyávák helyett
Isten se fog élni.

 

Hozzászólások

hubart képe

Nagyszerű vers, Laci! 

hzsike képe

Remek képekkel ábrázoltad, a valóságot, kedves Laci.

"Papír-Jövő ázik"... pedig a gyermekeinknek  a szétmállott jövő, nem sok jót ígér.

Én remélem a jobbat.

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

A címben javítani kellene a második ő betűt. Én nem akartam belenyúlni. :)

Csilla képe

Nagyon kifejező, és egy bizonyos szemmel nézve rémisztő is, de "sose szabad félni"! :)