Fogom öreg, fáradt kezed

Köldökzsinór tartott féken,
összekötött engem, s téged.
Szívdobogásodnak zaja
karolt át, vigasztalt hangja.
 
Csöppnyi létemnek kezdetén,
ringtam Istennek tenyerén.
Nyugalomban, békességben,
olyan volt, mint a mesékben.
 
Megszülettem, kettéváltunk.
Megszűnt kényelmes világom.
Azonnal egy pofont kaptam,
hogy felsírjak kicsit halkan.
 
Karba vettél, megetettél.
Ápoltál, tisztába tettél.
Gondoskodó szeretettel
óvtad, védted a gyermeked.
 
Megköszönöm, azt, hogy vagyok,
más egyebet nem adhatok.
Fogom öreg, fáradt kezed,
mindörökre lányod leszek.