Táltosom, ménem

 
Tüzet csiholó éjszakában
lobbanni bátor tiszta vágyam,
táplálja lelkem, míg e katlan
idebenn izzik, szikra pattan.
 
Tombol a lázam, menni kéne,
nyergelj, és indulj, nézz az égre!
Leszek a szemed, csillagfényű,
köröttünk csendes még a szérű.
 
Táltosom, ménem, parázs éjben
lángoló szívem el kell égjen!
Vágtass, ahogy tudsz, suttogásom
erőt ad, hogyha hív az álom.
 
Át kell jutnunk az erdőn, szépem,
hamis karámból szökve, ébren,
hajnalfényt ringat ott a távol,
ihatunk még ma hűs tavából.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Csilla!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok gyönyörű versed Parnasszusra kerüléséhez.

Ölellek:Zsike :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Csodás vers, gratulálok.

Erzsike

Csilla képe

Köszönöm szépen, kedves Zsike, és a Szerkesztőség minden tagjának! Nagyon örülök a helyezésnek. Ölellek én is:)

Csilla képe

Kedves Erzsike, örül a szívem, hogy Neked is tetszett!

Bieber Mária képe

Kedves Csilla!

Remek ez a versed is! Nyargalni volna jó, meghoztad a kedvemet. Gratulálok.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

:) Örülök a szavaidnak. Szeretettel fogadtalak ennél a versnél is, kedves Hespera!