Októberi csoda
Beküldte helikon - 2014, december 2 - 20:54
Októberi csoda
Piciny gyümölcsfácskát ültettem tavasszal,
Környékét az idő teleszórta gazzal.
Nem is vettem észre, jól meghúzta magát.
Tán féltette tőlem pálcavékony ágát?
Aztán eljött a Nyár, szikkasztó meleggel.
Futóka ölelte virágrengeteggel,
Elszívta tőle azt a csepp életet,
Amit nagy titokban gyökerébe rejtett.
Nem volt már semmije, rügy sem fakadt rajta,
Miből sarjadt volna félénk, zsenge ága.
Tipródott, gyötrődött, könyörgött a földnek,
Tekintse már őt is édes gyermekének.
Mert az anyaföld másokat gondozott,
Vidám, életerős méregzöld bokrot.
Spártai törvények vezérelték tettét,
Kik ami csenevész, mélységbe vetették.
Suhant a bohó Nyár habkönnyű szekerén,
Szalmakalap díszlett szépen fénylő fején,
Magával vitte a vizek s földek hevét,
Megborzolta szele a fák tetejét.
Átadta helyét a türelmetlen Ősznek.
A mezőn még éhes jószágok kérődznek,
Ökörnyál keresi a réten a virágot,
Melynek szirmaiba szőhet nyári álmot.
Október eljöttét jelezte a naptár,
Novemberre készült a reszkető határ.
A fácska környékén üresség, pusztaság,
Elhervadt mellőle a gaz és a virág.
Egy reggelen a fácska csodával fogadott:
Rügyeiből három levelet hajtott!
Bóbitás kis fején fehér virág nyílott,
És fura világunkba belesóhajtott.
Kevés idő múlva ennél tovább lépett:
Ág nélküli testén gyümölcsöt becézett!
Nagyon pici volt még, alig látszott teste,
Mert az anyafácska levéllel ölelte.
Lecsüngött a kis gyümölcs éretlen vége,
Nem a fényt, a mostoha földet szemlélte,
Talán szemrehányón, talán hálálkodón,
Éltető nedveit felhabzsolta mohón.
Mit gondoltál fácska, mi vár gyermekedre,
Hisz már a télre vártál megkeseredve?
Megkímél talán annak kemény, bősz fagya?
Eltipor, fajtádnak nem marad írmagja!
Átsuhantak lelkén ilyen gondolatok,
Ám szeretete s életkedve nagyobb,
Megmutatta Ősznek, esőnek, hidegnek:
Gyökerei mindig új életre kelnek!
Hozzászólások
hzsike
2014, december 3 - 08:06
Permalink
Kedves "Helikon!" Szeretettel
Kedves "Helikon!"
Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez Szerkesztőségünk nevében.
Zsike :)