Nagyon fáj

Szépen elúsztak mindig a vágyban,
ha nem akarták, sehogy se' volt.
Fel nem ocsúdva daccal és lázzal
tenyereikben tüzet csiholt...
Lehelj be engem, szerelmed lángján
izzon és forrjon vér, ha szalad!
Életnek járjon minden új percben
kicsordulásig az akarat.
Bennem és benned viruljon nyárral,
ezerszilánkosan a szerelem,
Szikráit szórja fel az egekbe!
Csillag a szemed, ha itt vagy velem...
Töltsed  az estét, az éjszakát is,
reggel a hajnal majd fénybe borul,
lehetnénk egy pár, mert csak a Nap jár
fenn a nagy égen ártatlanul...
 
Lehet, hogy most nagyon fáj,
ma még bizony nagyon fáj,
az időnk is velünk jár.
Akkor szólj, ha megunnál,
a lélek sír, mert nagyon fáj...