Megbékélten

Beküldte Della - 2013, április 2 - 10:35

 

Az éj  hideg, hosszú,
avarszagúak a reggelek.
A barátok elköszönnek, végleg.
Temetőkertekben sír a koszorú.
A nyarat már nem sírom vissza,
a virágok illatát olykor idézem...
Nem kell már a fülledt erotika,
az ősz színkavalkádját nézem.
Megbékélten várom a telet.
Ködbe vesztek a szerelmes esték.
Úgy vágyom kezed melegét,
csak beszélni szeretnék. Veled!

A Magyar Parnasszus Talpazata - Alapja
  • Megosztás
  • A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
  • 2523 olvasás

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, április 2 - 13:06

 Idős korunk tünete, állapota .A versed valóban megbékéltet!

 Gratulálok szeretettel itt is!kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

lnpeters képe

lnpeters

2013, április 2 - 13:30

Nagyon szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

stapi

2013, április 2 - 13:33

De jó is volna újra beszélgetni vele, megfogni a kezét, vagy csak csöndben üldögélni... Szíven talált a versed.

Della

2013, április 2 - 16:38

Kedves Kata!

Nagyon jól esik, ha megérintett versem mondanivalója!

Köszönöm: Maria

Della

2013, április 2 - 16:41

Nagyon köszönöm!

Üdvözletem: Maria

Della

2013, április 2 - 16:42

Kedves Stapi!

Köszönöm, együttérző olvasásodat: Maria

hzsike képe

hzsike

2013, április 2 - 16:52

Kedves Maria!

Valóban a megbékélésről szól a versed. Nagyon szép, nagyon tetszett. Szeretettel olvastam:Zsike:)

Della

2013, április 2 - 17:08

Köszönöm Kedves Zsike!
Jól esik, hogy megtiszteltél figyelmeddel, véleményeddel: Maria

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, április 8 - 09:43

Kedves Della!

Nagyon megérintett versed, szomorú de szép.

Szeretettel  Dyona

Della

2013, április 8 - 10:08

Kedves Dyona!

Köszönöm és igen jól esik, ha átérezted versem mondanivalóját: Maria