Marionett

 
Csak most ébredtem, te keltettél világra,
terád nyílt két szemem, nem vagyok már árva.
Fölém hajoltál csendben, adtad lelkedet,
életre kelt most a halott marionett.
 
Ne engedj még el, táncoljunk a színpadon,
vezess, emeld kezem, még élni akarok.
Lelkünkből font zsinór, mi minket összefog,
ha ez elszakadna, én újból meghalok.
 

 

Budapest, 2014. 05. 31.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Marianna!  A szerkesztőség nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!

További jó alkotókedvet kívánunk!

Zsike :)

Köszönöm szépen, kedves Zsike! :)

Szepesi Zsuzsanna képe

Ez így jó lett, Mara, gratulálok versedhez!

Szepesi Zsuzsanna

szép szomorú.....és jó (ha már a Mester is megdícsérte..)

Köszönöm, kedves Zsuzsa!

Köszönöm, kedves Imre!   Nagyon jól esnek dicsérő szavaid! :)

Versed nagyon tetszik én is díjazom és gratulálok, hogy elindultál a Parnasszusra!

Szeretettel: Maaria

Köszönöm, kedves Mária! 

Voltam már magasabb helyen is... ez most így sikerült! :)

Üdv.: Marianna

Schvalm Rózsa képe

Szép vers, gratulálok!

Szeretettel: Rózsa

Köszönöm szépen, kedves Rózsa!