Kora esti pillanatképek
Beküldte barnaby - 2016, szeptember 29 - 08:27
Ingek libbennek, vállakhoz simulnak, összeérnek.
A liftben, itt benn, csend szöszmötöl, körbenézek,
csak hideg led-fények számolnak szinteket.
Szorít a levegő, oxigénje kinn rekedt
a zöld színű tereken. Érdes a fal, hideg.
Kérges tekintetekből szöknek a meleg színek,
sóvárogva várnak valahol. Gondolatokra
ráncot gyűrve táncol az unalom, s dadogva
halad előre. Billegve megállunk, csendes
zökkenéssel. Mosolyogsz, méz a tekinteted,
nem néz senki szemedbe mégsem. Legyint neked
a lift ajtaja-záródva búcsút csilingel.
Továbbállsz, ujjaiddal küzdesz egy kilinccsel,
mert szorul az ajtó. Minden fal fájón fehér.
Izzadt fejeken kalap, nyirkos hideg a tenyér.
Kinn, bíborfénnyel hanyatlik alkonyba a dolina,
harang kondul. Bádogtetős templomokról csordul
az est ködébe minden elsóhajtott ima.
Hozzászólások
Csilla
2016, szeptember 29 - 08:33
Permalink
Kedves Barna! Szeretettel
Kedves Barna!
Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez! Nagyon szép, mélyreható, szinte tapintható a versed.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2016, szeptember 29 - 18:33
Permalink
Méltó helyén van versed,
Méltó helyén van versed, Barna, gratulálok!
Mysty Kata
2016, szeptember 29 - 21:28
Permalink
Szeretettel gratulálok
Szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2016, október 2 - 21:44
Permalink
Kedves Barna! Gratulálok a
Kedves Barna!
Gratulálok a vershez...
Erzsike