Csillagom, Vénuszom

Mosakodj meg a csókjaimmal,
törülközz meg a bókjaimmal,
   ne öltözz fel ma éjszakára,  
   feküdj a fényes holdvilágra.  
 Takarózz be az árnyékommal,  
ringatózz el száz szándékommal,
   pihenj karomban napkeltéig,   
                  ébredj, ha hívlak, éjtől éjig.                    

Engem fogadj el altató helyett,
és idd magadba szenvedélyemet,
s ha minden ritmust eljátszott az est,
                  engedd csitulni felbolydult szíved.                     

Nyugalmat nem lelő éjszakán
   irigyellek, hogy alszol,    
majd annyi fárasztó év után
virradtig halk hangod szól.
    Hajadnak tűzpárnájára    
     fejem álomra hajtom,      
      ébrenlétem számlájára      
      így fizet rá nappalom.