Barátom

 
Hiába tántorgott lelkem később e létbe, 
 barátom, én ott voltam Veled.
 Hiába köhögött véres habot a nap,
 s hiába vajúdtak halált a szerb hegyek.
 Hiába feszült körbe a rideg drót,
 hiába zengtek ágyút az egek.
 Tetvesen, rothadó szalma közt
 barátom, én ott voltam Veled.
 Tested hiába volt fehér és vézna,
 mint az a szentséges-szent notesz,
 hiába fagyott üszkösre barakkunkon 
 a véresen csorduló eresz.
 Hiába jött az álom, az "enyhet adó"
 mikor a foglyok lelke szirmosan kinő.
 Együtt hallgattuk, mellettünk a priccsen
 halálos dalt sípol egy fáradt tüdő.
 Hiába égett lázasan, vádlón
 arcodon az a búsan szép tekintet,
 én szemedbe néztem s láttam az otthont.
 Barátom, én ott voltam Veled.
 Hiába mondtad:- A sorban ne állj most mellém,
 én másfelé megyek-.
 Melletted álltam a gyászos gyászmenetben, 
 barátom, én ott voltam Veled.
 Hiába vágytuk látni még a „hont”,
 arcunkba csapott a kakastollas, szürke vég.
 Barátom, húrként feszülő gyönyörű lelked
 azóta is bennem ég.
 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Kedves László, csodálatosan szép, megérintő, Radnótit idéző versedhez szeretettel gratulálok a Szerkesztőség nevében.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves László!

Gratulálok remek versedhez, méltó megemlékezés.

Erzsike

hzsike képe

Nagy szeretettel gratulálok, gyönyörű,  megérintő versedhez, kedves Laci. Ha ez a vers nem "szabadvers" lenne, ott "ülhetne" a Parnasszus Hegyormán, de ezeknél a tipusú verseknél jelenleg, a legmagasabb fokozat a Hegygerinc. Tehát ebben a kategóriában, ez a VERS is a megérdemelt helyén, a "Csúcson" van. :)

Szeretettel:Zsike :)

 

hubart képe

Nagyon átjön az empátia, a mondanivaló! Gratulálok. 

Csilla képe

Szeretettel gratulálok, kedves Titus! - mintha már olvastam volna régebb, vagy csak egy hasonlót? - hisz tudom, hogy nagy Radnóti 'rajongó vagy.

Koránkelő képe

Remek, megérintő sorok! Köszönettel: Robi

Bieber Mária képe

Gratulálok, kedves Titus, emlékező, barátság-vallomásod megérintő. Szeretettel olvastam.

 

Bieber Mária

(Hespera)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves László!

Remek verset olvastam, köszönöm.

Erzsike