Báb lettél

Csak felszínt látsz, a mély takarja magát,
rohansz és elfutsz minden szép, jó mellett,
mindent akarsz, s talán sikerül nyerned,
mégis vesztetted az utolsó csatát.

A test parancsolt, a lélek hallgatott,
megbújt az értelem, de volt izgalom,
ma magadban sírsz és sehol irgalom,
mattra fakult színek, Isten elhagyott.

Hajnal hasad, néma madarak szállnak,
tépett idő őgyeleg körülötted,
volt szerelem - te könnyedén megölted,
a szép szavak hazugságba fulladtak.

Még mozdul a láb, de ahol lépsz az láp,
megtört már a ritmus, véget ért a tánc,
nem cseng a sorvég, egy rossz asszonánc,
a vágyad  is kihunyt, maradtál egy báb.