Az úton

 

Az úton úgy jöttél velem,
miközben fogtad két kezem,
mint aki tudja; itt marad,
miénk volt minden pillanat.

A folyón úgy úsztál velem,
karod volt mentőöv nekem,
hittük, a rossznak vége lesz,
remélve, nincs már több kereszt.
 
Az égben úgy szálltál velem,
szárnyad volt óvó, lágy selyem,
dalodban megfürdőztem én,
Istennek fénylő ünnepén.