Alkonyat
Beküldte barnaby - 2013, április 12 - 14:57
Ölelj át szelíd sugarakkal, melengess fény.
Bíborselyembe szőtt bársonyt az alkonyat,
lágy maszkot takar, csókolja arcomat,
pislant ezernyi csillag. Kacsint felém
a sovány hold. Sápadt, álmos szegény...
Ébredését várom majd, s hajnali hangokat.
Ölelj át szelíd sugarakkal, melengess fény
Mint álmos sóhaj száll el merengve az éj
tűz csordul újra, szeretve fényesít hantokat
kopár rögökre szór száz teli-marokkal
szikra-világot. Új nappal virrad, életre kél....
Ölelj át szelíd sugarakkal, melengess fény.
Hozzászólások
Zajácz Edina
2013, április 12 - 15:01
Permalink
Szerkesztőségünk nevében
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versedhez!:)
Edina
hzsike
2013, április 13 - 19:01
Permalink
Szép ez az alkonyat, örömmel
Szép ez az alkonyat, örömmel olvastam. Szeretetettel:Zsike:)