Siettem akkor is
Beküldte hzsike - 2014, június 23 - 15:21
H.Gábor Erzsébet
Siettem akkor is
Siettem akkor is, mint most, apám,
rendezni félbehagyott dolgaim;
az idő ráncoktól gyűrt oldalán
feszülve gyűltek púpos gondjaim.
Siettem hozzád is - de mondd, minek?
Szívemben gödröt vájt a fájdalom,
nem tudtam azt, hogy te is úgy sietsz,
s helyetted, bőrönd vár az ágyadon.
Kifosztott gyermek lettem akkor ott,
s szorítva öregszagú ingedet -
tudva, hogy már hiába harcolok,
zokogtam, mint egy árva kisgyerek.
Emlékből éles képet karcolok -
apjának szőke lányka integet.
Hozzászólások
Mysty Kata
2014, június 23 - 19:14
Permalink
Szőkén és
Szőkén és szelíden...Megható!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2014, június 23 - 21:27
Permalink
Köszönöm szépen, drága
Köszönöm szépen, drága Katám!
Ölellek:Zsike :)
Haász Irén
2014, június 24 - 17:55
Permalink
Szép, fájdalmas....:(
Szép, fájdalmas....:(
hzsike
2014, június 24 - 18:53
Permalink
Köszönöm szépen, Irénkém.
Köszönöm szépen, Irénkém. Ölelésem:Zsike :)