Gátépítők
Házát gyönge hátára vette,
csiga iszkolt az ár elől;
víz mögötte, felhő felette,
a világ tán ma összedől!
Giliszta csíkolt, pucolt a pók,
béka elugrott, gyík szaladt,
menekültek a talajlakók,
élő ott veszteg nem maradt.
Riadtan álltak már az őzek:
az egész világ idegen,
ingovány lett az ősi tőzeg
az ártéri kis szigeten.
Egy percre megdermedt az ember,
mint béna bálvány, kőszobor,
de jött az ár, akár a henger,
mely mindent-mindent elsodor.
És akkor rajzott fel a gátra,
fiatal, öreg, férfi, nő,
kapni lapátra, homokzsákra,
alant az örvény szédítő.
*
A nap már lassan alkonyatba
hanyatlik piszkoskék egén,
a fáradt kéz nem hagyja abba,
együtt küzd gazdag és szegény,
hívő polgár, meg ateista,
nemzetféltő, dolgos roma,
nincsen vita, és nem kell lista -
testvér mindenki, sógor, koma.
Robotolnak mind késő estig,
s elég a jó zsíros kenyér,
Komáromtól le Budapestig
szorgos tenyér ma nem henyél.
A folyóparton fáklyák gyúlnak,
jön már a felmentő sereg,
ott, hol a vízre árnyak nyúlnak,
az arcok fényben fürdenek.
Csillogó szem és erős lélek -
a jellem edzi most magát;
s a bősz Duna vad erejének
büszkén feszülve áll a gát.
2013. jún. 17.
Hozzászólások
ChristinaNadale
2013, június 18 - 18:13
Permalink
Nagyon jó a vers és nagyon
Nagyon jó a vers és nagyon szépek a gondolatok! :) Láttam magam előtt! Gratulálok!:)
hubart
2013, június 18 - 21:02
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Kriszti! :)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, június 18 - 21:04
Permalink
Kedves Feri! Tetszett a
Kedves Feri!
Tetszett a versed, szép képeket láttam.
Szeretettel Dyona
hubart
2013, június 19 - 07:22
Permalink
Köszönöm, kedves Dyona! :)
Köszönöm, kedves Dyona! :)
Haász Irén
2013, június 18 - 23:11
Permalink
Szép emléket állítottál az
Szép emléket állítottál az árvizi védekezésnek.
Nagy baj, hogy a Dunát nem kotorják, és a 1965 -ös nagy árvíz idején, az akkori filmhiradó tanúsága szerint ugyanezek a falvak, városok, helyek voltak a veszélyeztetett pontok, mint ma...
hubart
2013, június 19 - 07:24
Permalink
Köszönöm kedves szavaidat,
Köszönöm kedves szavaidat, Irénke!
hzsike
2013, június 19 - 15:29
Permalink
Nagyon jó vers, kedves Feri.
Nagyon jó vers, kedves Feri. Ragyogó "életképeket" hoztál.
Szeretettel voltam itt:Zsike:)
hubart
2013, június 19 - 20:10
Permalink
Kedves Zsike, örülök, hogy
Kedves Zsike, örülök, hogy tetszett, köszönöm, hogy nálam jártál! :)