Az úton
Beküldte hzsike - 2013, május 18 - 17:37
Az úton úgy jöttél velem,
miközben fogtad két kezem,
mint aki tudja; itt marad,
miénk volt minden pillanat.
A folyón úgy úsztál velem,
karod volt mentőöv nekem,
hittük, a rossznak vége lesz,
remélve, nincs már több kereszt.
Az égben úgy szálltál velem,
szárnyad volt óvó, lágy selyem,
dalodban megfürdőztem én,
Istennek fénylő ünnepén.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, május 19 - 15:46
Permalink
Ez a versed is megérintett,
Ez a versed is megérintett, nagyon tetszett Erzsike...
hzsike
2013, május 19 - 18:18
Permalink
Örülök, hogy így érzel,
Örülök, hogy így érzel, kedves Seám. Köszönöm szépen, hogy eljöttél. Szeretettel fogadlak mindig:Zsike:)
Zajácz Edina
2013, május 19 - 16:50
Permalink
Nagyon szép ez a versed is!:)
Nagyon szép ez a versed is!:)
hzsike
2013, május 19 - 18:19
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Edinám. Örülök, hogy tetszett. Szeretettel ölellek:Zsike:)
Mysty Kata
2013, május 19 - 17:31
Permalink
Az ünnep dísze lett a versed
Az ünnep dísze lett a versed , és maradandó!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2013, május 19 - 18:21
Permalink
Drága vagy, Katám! Köszönöm
Drága vagy, Katám! Köszönöm szépen kedves szavaidat.
Ölellek!
Szeretettel:Zsike:)
lnpeters
2013, május 19 - 17:39
Permalink
Remek vers!
Remek vers!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2013, május 19 - 18:22
Permalink
Boldog vagyok, hogy így
Boldog vagyok, hogy így látod, kedves Laci!
Köszönöm szépen a látogatást.
Szeretettel fogadtalak Téged is:Zsike:)