Uram, ha megítélsz
Beküldte Haász Irén - 2020, március 19 - 14:17
Visszadobtam az aranyhalat,
s ő rám tátogott: Miért?
Három kívánság kemény falat,
a telhetetlen hoppon marad,
hát ne tarts rá igényt.
A parton fürge eső szaladt,
a tavasz mindent ígért.
Visszadobtam az aranyhalat,
mert elfogadtam önmagamat,
s amit a sors kimért.
Még élnek bennem haragszavak,
s elfog a páni félsz.
Visszadobtam az aranyhalat?
Magamnak húztam magas falat…
Uram, ha megítélsz,
a mindennapit, nekem azt add,
ne vágyat másikért.
Hogy körbeüljük mind az asztalt,
akit a hite megvigasztalt,
s az angyal elkísért.
Hozzászólások
Csilla
2020, március 19 - 16:50
Permalink
A zárás csodaszép! De az
A zárás csodaszép! De az egészhez gratulálok! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2020, március 20 - 17:25
Permalink
Köszönöm, Csillám!
Köszönöm, Csillám!
lnpeters
2020, március 20 - 09:23
Permalink
Ehhez nagy szeretettel
Ehhez nagy szeretettel gratulálok, Irénke! Csodálatos vers!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Haász Irén
2020, március 20 - 17:26
Permalink
Nagyon köszönöm, Laci!
Nagyon köszönöm, Laci!
Kankalin
2020, március 22 - 08:23
Permalink
Kedves Irénke!
Kedves Irénke!
Nagyon szép a versed.
Engem is különösen megfogott a záró kép.
Gratulálok! :)
Szeretettel: Kankalin
Haász Irén
2020, március 22 - 13:23
Permalink
Kankalin, köszönöm szépen!
Kankalin, köszönöm szépen!