Hegek
Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, július 2 - 10:23
Voltam a keringésből kiszakadt rész,
s váltam egésszé jussom követelve,
jóllakottan vagy fel-felöklendezve
néha a túl mohón ízlelt életet...
Tárulkozón nyíltak ajtók, s csapódott
arcomba néhány... hogy higgyem, átkozott
az én utam.
Meggyónt bűn és bűntelenség,
örök e furcsa párhuzam,
ahol nincs tökéletesség...
...békétlenségemért, mondd, hány imát kérsz,
jó Uram...? Míg tudok, ember maradok,
s fogadom, hogy hiába nem ígérek.
Lelkem él pengeélen... sebzett, sajog,
mégsem vérzik el, míg hozzád eljutok.
Ahányszor sérül, annyiszor gyógyulok.
Hozzászólások
hzsike
2019, július 2 - 10:25
Permalink
Kedves Ilona!
Kedves Ilona!
Szeretettel gratulálok szép versed Parnasszusra kerüléséhez szerkesztőségünk nevében is.
Zsike :)
Zagyi G. Ilona
2019, július 18 - 15:14
Permalink
Megtisztelő! Köszönöm!
Megtisztelő! Köszönöm!
lnpeters
2019, július 27 - 14:02
Permalink
Szép vers pazar zárlattal!
Szép vers pazar zárlattal! Gratulálok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)