Kankalin
Beküldte Mysty Kata - 2020, március 2 - 17:05
Kankalin
Ha Kankalin a neved,
Rád a Nap is úgy nevet!
Mint Árvácska , kit "becsben"
tart meg az ég védelme.
Mintegy arany kulcscsomó,
Ép szívekbe ez való!
Szív talaján megfogan,
Ott szirmot bont, bimbózva.
Mint százszorszép, ha éber...
Téltemető letérdel.
Hóvirág Hófehérke,
Útjainkon elvétve...
Kankalinnak szirmai,
mint a Lélek hitteli.
Ha csendet sző az alkony...
Öröm csordul le azon.
Foltot hagyva a falon,
Nyomát hagyja vastagon.
Naplementén , hajnalon...
Magát festi egy lapon.
Kankalinnak közepén,
Ere csordul , vízbe ér,
A V - vonala sugárként,
Árnyal piros pipacsfényt.
Hozzászólások
Kankalin
2020, március 3 - 09:39
Permalink
Kedves Kata!
Kedves Kata!
Aranyos vers. :)
Szeretettel: Kankalin
Mysty Kata
2020, március 3 - 12:07
Permalink
Szeretettel köszönöm!
Szeretettel köszönöm!
Szép napot kívánok!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2020, március 3 - 10:58
Permalink
Kedves Kata!
Kedves Kata!
Megérintett a versed, köszönöm.
Erzsike
Mysty Kata
2020, március 3 - 12:08
Permalink
Szeretettel köszönöm, legyen
Szeretettel köszönöm, legyen szép napod, Erzsike!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"