Zöldül
Beküldte Haász Irén - 2017, június 10 - 15:33
Zöldül a zsenge búza-határ,
arra kaszás még hálni se jár,
ám alig sarjad,
máris a varjak
szürke subája vigyázta az út.
Messzi rögökre szálldos a nyár,
kíséri vándor fecske dal-ár,
ördögszekéren
céda remények
kötnek a talpára útilaput.
Hull a virágszirom, mind elalél,
csendesedő ütemet ver a vér,
léted a játszma,
parázson jársz ma,
nem tudod, ki teszi le az adut.
Hess az örömtől, rossz Hekaték!
Várjunk a vígra, szépre ma még,
lánghajú nyárra,
bő aratásra,
nem riadozva, hová fut az út!
Hozzászólások
hzsike
2017, június 10 - 15:40
Permalink
Hú, de jó! Csak úgy ropognak
Haász Irén
2017, június 11 - 15:18
Permalink
Drága Zsike, köszönöm
Drága Zsike, köszönöm figyelmedet!
Mysty Kata
2017, június 10 - 16:47
Permalink
Megint katartikus az élményt
Megint katartikus az élményt kaptam!!
Köszönetem!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2017, június 11 - 15:19
Permalink
Bőkezű vagy a dícséretben,
Bőkezű vagy a dícséretben, drága Kata, én tartozom köszönettel!
Csilla
2017, június 11 - 12:54
Permalink
A forma is nagyon tetszetős
A forma is nagyon tetszetős és vidám hangulatot áraszt a 3.és 4. sorok megakasztott ritmusa. A kedvenc sorom: csendesedő ütemet ver a dér.
Örömmel olvastam.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Haász Irén
2017, június 11 - 15:20
Permalink
Kedves Csillám, nagyon örülök
Kedves Csillám, nagyon örülök tetszésednek. Köszönöm.
Elütötted a szót? mert nem dér ver ütemet, hanem vér...!
Nagygyörgy Erzsébet
2017, június 13 - 13:48
Permalink
Kedves Irénke!
Kedves Irénke!
Itt is remek verset olvastam, köszönöm.
Erzsike