Jelenlegi hely

Vinculum servitutis

Beküldte titus56 - 2017, április 22 - 13:07

Vinculum servitutis

Szabad ki vallja, hogy szabad lett,

kinek lépte visszhangzik a gangon,

nem húz fel másokról levedlett

imákat a kongó utcasarkon.

Kit nem hervaszt elvetélt álom,

ha paplan alatt olvas könyveket,

és nem rest, hogy csendbe kiáltson

múltat és jövőt, amíg még lehet.

Ki nem szégyell bátran ölelni,

színeket öltve, akár a lepke,

és indul új utat keresni

ott, ahol más már mindent feledne.

Kiben a nyár fénylőn kicsordul,

ízlel édes-sós éji ízeket,

kinek bordái közt bolondul

verdes a "messzeringó" képzelet.

Elképzellek ezer alakban,

rám zárt börtönödben szabad vagyok,

veled úszok a felhőhabban,

és rabságom szabadon felragyog.

Hozzászólások

Mysty Kata

2017, április 23 - 19:47

Permalink

Megerősít , elmélyít.

Megerősít , elmélyít..nagyszerű vers!

Valaminek minden ember szolgája. Szabadsága csak abban az értelemben lehetséges, hogy az ember zsarnoki, rossz gazdáktól megmenekülve, jó helyre állt be életének minden erejével szolgálni./1:1. Pál és Timótheus, a Krisztus Jézus szolgái....

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"