Vészhelyzet

Ó, jaj, oda a szerencsém,
elveszett a kontaktlencsém,
kapcsolatom a világgal,
képzeletem merre szárnyal?

Hiába vinne a lábam,
botladozom a homályban.
A húrt ok nélkül feszítem,
ha magam is elveszítem!

Kérlek, ne legyetek restek,
remélem, hogy megkerestek!
Hogyha tudok, nyomot hagyok,
talán épp egy versben vagyok.

2011. február 5.

 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

A kontaktlencse pótolható,
Te nem!! Elővigyázat !

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Tetszett!:))

 

:)) Megnevettettél .

hubart képe

Nem elég jó ez a vers, elismerem. Sántít a forma: a felező nyolcasaim ütemhatára néhol kettévágja a szót, a rímeim fele pedig ragrím. Ezért elnézést kérek mindenkitől. Csupán azért tettem fel, mert a Kata kereső verse, meg a Joe hozzászólása eszembe juttatta. Persze, ez engem semmilyen felelősség alól nem mentesít, nem is ezért hozom szóba. :)

Mysty Kata képe

     Hiszen mindig mindennek tökéletesnek kell lennie!? Ebugatta kutyafáját meg a rézfánfütyölős rézangyalát! laugh

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Na látod, ezé van nékem pót-pót lencsikém.

Lássam, ha valaki kereswink

Ölellek, köszönöm a mosolytsmiley

hubart képe

Versem, mint oly gyakran, most is fikció. Szerencsére pápaszem nélkül is el tudom még olvasni az újságot,  na jó apróbetűs használati utasításokhoz kell a szemüveg. Olyan kontaktelencsére volna itt szükség (és nemcsak nekem), , ami össztásadalmi szembesüléshez -  Uram bocsá' egyetértéshez mutatná az utat...

Köszönöm kedves szavaidat!:)

hubart képe

Köszönöm Joe!

Az ominózus sorpár talán így hangozhatna: 

Ha kezetek eleresztem, 
szemem hiába meresztem.