Vesszetek, kötelek!
Beküldte hubart - 2016, június 26 - 10:53
Fenn a fák lombja zöld,
hű fészket rejteget,
ám a vágy testet ölt,
ha a szem sejt eget.
Röppenj csak, visszavár
szelíd ág, vadvirág,
kismadár, kismadár,
tiéd a nagyvilág!
Völgy ölén tág a sík,
s a láb nem tétova:
oly fürge, mint a gyík
két falu hét lova.
Túl zsúfolt itt a tó,
szomjas a lúdcsapat,
gágogna, tikkadó
gégéken bú fakad.
Hét tüzes paripa
vidáman ficánkol,
felriad a liba,
tollából kitáncol.
Cserkésznép közeleg,
száll a dal szabadon:
- Vesszetek, kötelek!
- visszhangzik a vadon.