Vékonypénzű nyárelő
Vékonypénzű nyárelő
Csendben, lopakodva,
Mint tolvaj a kertek alatt
Erre óvakodna.
——–
Kevés napsütést hozott,
Fél az istenadta,
Szép, ünnepi verőfényét
Zálogházba adta.
——
Nem tudja, hová legyen,
Végtelen bújában,
Árvíz és más veszedelem
Van a tarsolyában.
—-
Vékonypénzű nyárelő
Szégyenkönnyet hullat,
Gőgicsélő nyár-csecsemő
Esővízbe fullad.
—–
Nyirkosak a hajnalok,
Felhők szaladgálnak,
Nyegle vihar-rablóbandák
Szanaszét grasszálnak.
—-
Árvíz réme fenyeget,
Reszketnek a gátak,
Jövő hátas paripái
Nyereg nélkül állnak.
——–
Vékonypénzű nyárelő,
Tétova szemekkel,
Mivel fél teljesíteni,
Már ígérni sem mer.
——-
Vihar, bágyadt napsütés
Kergetőzik egyre;
A Nyár istennője sose
Jut így fel a hegyre.
——-
Ez az életünk nyara,
Alkotni születtünk,
Amit meg nem teszünk, Isten
Sem teszi helyettünk.
——
Vékonypénzű nyárutó,
Eső-ködbe lépett,
Ez a Nyár a mi életünk
Miénk marad végleg.
Hozzászólások
ChristinaNadale
2013, június 11 - 12:37
Permalink
Szép, mégis szomorú...
Szép, mégis szomorú... Valóban ilyen volt ez a nyárelő. Gratulálok!:)
M. Karácsonyi Bea
2013, június 11 - 13:21
Permalink
Igen...szép vers.
Igen...szép vers.
hzsike
2013, június 11 - 17:30
Permalink
Szeretettel olvastam,
Szeretettel olvastam, sokatmondó, szép versedet, kedves Laci! Gratulálok!
Zsike:)
lnpeters
2013, június 11 - 20:33
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)