Vékonypénzű nyárelő

Vékonypénzű nyárelő

Csendben, lopakodva,

Mint tolvaj a kertek alatt

Erre óvakodna.

——–

Kevés napsütést hozott,

Fél az istenadta,

Szép, ünnepi verőfényét

Zálogházba adta.

——

Nem tudja, hová legyen,

Végtelen bújában,

Árvíz és más veszedelem

Van a tarsolyában.

—-

Vékonypénzű nyárelő

Szégyenkönnyet hullat,

Gőgicsélő nyár-csecsemő

Esővízbe fullad.

—–

Nyirkosak a hajnalok,

Felhők szaladgálnak,

Nyegle vihar-rablóbandák

Szanaszét grasszálnak.

—-

Árvíz réme fenyeget,

Reszketnek a gátak,

Jövő hátas paripái

Nyereg nélkül állnak.

——–

Vékonypénzű nyárelő,

Tétova szemekkel,

Mivel fél teljesíteni,

Már ígérni sem mer.

——-

Vihar, bágyadt napsütés

Kergetőzik egyre;

A Nyár istennője sose

Jut így fel a hegyre.

——-

Ez az életünk nyara,

Alkotni születtünk,

Amit meg nem teszünk, Isten

Sem teszi helyettünk.

——

Vékonypénzű nyárutó,

Eső-ködbe lépett,

Ez a Nyár a mi életünk

Miénk marad végleg.

 

Hozzászólások

Szép, mégis szomorú... Valóban ilyen volt ez a nyárelő. Gratulálok!:)

M. Karácsonyi Bea képe

Igen...szép vers.

hzsike képe

Szeretettel olvastam, sokatmondó, szép versedet, kedves Laci! Gratulálok!

Zsike:)

 

lnpeters képe

Nagyon szépen köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)