Találkozás

Szemében halványul a fény,

hajába Hold-ezüstös ősz vegyül,

a múltja tengerében elmerül,

köténye megfakult - szatén.

 

Gyengéden ringatja a „szék”,

kezeit vén ölébe ejtve ül,

kimerült, hátradűlve szenderül -

küldi tán’ irgalmát az ég.

 

Szájszegén rebben kis mosoly -

eljött hát! - Istenével szembesül,

megbékél, szívverése csendesül;

s lelkében áhítat honol.

 

 

 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Alázat és tartás, emberi méltóság, és az elmúlás csendes szépsége.Én csak gratulálni tudok ezkhez a sorokhoz.

hzsike képe

Köszönöm szépen az olvasást, a kedves szavaidat Seám.

Szeretettel fogadtalak itt a versemnél:Zsike)

Mysty Kata képe

 Szépbe merengés, neve halál! Azt mondják , ki mint élt úgy is hal....természetesen!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Én is így tudom, kedves Katám. Köszönöm szépen, hogy ide is eljöttél hozzám. Szeretettel fogadlak  mindig:Zsike:)

Haász Irén képe

Békés, szép elmúlás. Bár mindig ilyen lenne mindenkinek...

hzsike képe

Nem kis kívánság ez, kedves Irénkém...Köszönöm szépen, kedves szavaidat. Szeretettel:Zsike:)