Télbe réved
Beküldte Schvalm Rózsa - 2017, november 8 - 10:08
Az ősz lassan télbe réved,
új ruhát ölt a természet.
Álomszépet, hófehéret,
leple alatt alszik mélyen.
Altatódalt szél fuvoláz,
nem olvas ő soha kottát.
Néha, ha kell, ügyes szobrász,
hópelyhekből oltárt formáz.
Zúzmaraszőtt csipkefátyol
hull a fákra, jő Karácsony.
A Szeretet mindent átfon,
földre tekint a Menny áldón.
Idő útján óra ketyeg,
gyorsan múlnak röpke percek.
Homokórán Ó lepereg,
új csizmába lép a reggel.
Az új csizma talpa kopog,
alatta hó, s a jég ropog.
Nap sugara felmosolyog,
a tél - némán elsompolyog.
Sckvalm Rózsa
(2017-11-07)
Csatolmány | Méret |
---|---|
Télbe réved..jpg | 87.84 KB |
Hozzászólások
Haász Irén
2017, november 9 - 18:18
Permalink
Szeretettel olvastam szép
Szeretettel olvastam szép versed, kedves Rózsika!
Schvalm Rózsa
2017, november 9 - 22:05
Permalink
Kedves Irénke!
Kedves Irénke!
Köszönöm szépen kedves véleményedet.
Szeretettel: Rózsa