Távoli számok

 

mily távol vannak már azok a kis számok

a létnek kezdetén, mikor még szép volt

a horzsolás a térden, elég volt egy pendely

s a szeplőt sem szégyellte a gyermek-én.

 

látom néha a mezítlábas időt, megolvadt szurok

lábamra tapadva, akkor volt  nyármeleg

a pallón éppen átmegyek a patak fölött

saroglyában utazó gyerek – zökken a kerék...

 

kéményből felszálló elfüstölt emlék

mint párlat illan a térben ostobán tova

s a horzsolás nyoma még most is itt van

de azok a kis számok már nem jönnek vissza – soha.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Minél többbször olvasom, annál inkább tetszik...

Nagyon köszönöm, kedves Irén!  Örültem a látogatásnak :)

Kedves fabijoe!  Köszönöm az olvasást, és örülök a véleményednek. Bevallom, hogy a főoldalra is beküldtem, de ott már központozással. Remélem, hogy elfogadják.

Igen, hallottam, hogy itt a Lírán ez egy fontos szempont... :)

barnaby képe

Nagyon szép líra, még így is...pláne úgy, ahogy Joe "ráncbaszedte"...Szeretettel gratulálok remek versedhez.

Nagyon köszönöm, barnaby! 

Örülök, hogy neked is tetszett ez a versem. :)