Szeptember harangja
Beküldte lnpeters - 2014, szeptember 24 - 23:37
Fájdalmasan szól
Szeptember harangja;
Elmúlást hoz
Távoli,
Tompa hangja.
Hangja búsan, fájón dobban,
Vén, panaszos alkonyatban.
Szeptember ködkönnye csordul,
Idő cammog,
Harang kondul.
Alkony mélyén köd szendereg,
Vigyázzák távoli hegyek.
Nyár tükre már homályba hullt,
Nézi benne magát a múlt.
Minden Jelen csak átmenet,
Él az Ember,
Hogyha szeret.
Jelen Akarat a Jövőt faragja,
Távolban kondul
Szeptember harangja.
Hozzászólások
hzsike
2014, szeptember 25 - 07:30
Permalink
De szép! Szeretettel
De szép! Szeretettel olvastam, ledves Laci.
Zsike :)
hubart
2014, szeptember 25 - 07:57
Permalink
Szépen szól e letisztult
Szépen szól e letisztult hang,
semmi cafrang, semmi furfang.
Bár fáj az a giling-galang,
békét hírdet a vén harang.