Renitens torzó...

Nem tudtak az angyalok könnyeket ejteni.
Leomoltak a menny-biztos menedékek,
szárnyak nélküli kisbabák lettek csupán.
Szemük égi fénye sötétben rejtekezik
Tekintetükben a kozmosz üressége
Hideglelősen vigyorognak és bután...
 
Sanda sátán fiak surrognak sisteregni,
vérszagra gyűl a pomádés sereg.
Ünnepelni jó, ha a bölcs istenek sután,
mosollyal arcukon, erre csak legyintenek.
Kisstílű játékosok. Csikasz proli- puttók.
Szerelemre nyilaz a bamba Ámor
Nimfakacagással megtöri a lanyha éden
csendjét. Haraggal hevül hörgőn a hámor...
 
Felfortyannak terpesztett szárnyú angyalok,
ma még ártatlanul pőre, dundi lények
Emlőt keresők, csecsszopós buzgalommal.
Éhes,hithű bálványimádók tapsra készen.
Világ csodák, kisírt szemű baba- torzók
deformált ajkakkal. Játékai a teremtésnek.
 
Hajnalra napot hajigáló Belzebub fattyak,
szelíd szeretetkéregetők, öröm koldusok,
szerecsen angyalokká lett árva lelkek.
Csökött álomivadékok az ottmaradtak
Könnyeik rég elapadtak, bősz vér buzog
ereikben. Magányukban társakra leltek...
 

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Jól ábrázolod a káoszt.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Barnaby!

Ez bizony ütős egy vers lett, szemléletes.

Szeretettel Dyona