Pünkösd

Pünkösd

Nem hagytad árván, Uram, a Te néped,
pártfogóként a Vigasztalót küldted.
Leszállt, mint szent, égi láng, zúgó széllel,
hogy égjen szívekben lobogó tűzzel.

Híveidben ma is égő e szent láng,
erőt ad, hogy sziklaként megálljunk.
Hittel, bizalommal, örömmel táplál,
hallgatva szavára jó úton járunk.

Mind, aki szívét előtte kitárja,
édeni világnak lehet részese.
Az élet igazi célját meglátja,
új ember születik a régi helyébe.

Dicsőség Istennek, hogy letekint ránk,
végtelen kegyelme bűnből felemel.
Szálljon fel Őhozzá a hálaimánk,
s felragyog bennünk az Igaz Szeretet.

Schvalm Rózsa

(2016-05-10)