Parnasszus-párhuzam

Ma olvastam...

1837. január 1-én indult az Athenaeum, tudományok és szépművészetek tára, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Bajza  József szerkesztésében. A kiadványhoz egy nagy nevet is szerettek volna szerződtetni, így Kölcsey Ferencet győzték meg arról, hogy legyen a pártfogója a lapnak. Kölcsey vállalta a közreműködést, de csak abban az esetben, ha a minőség nem fog csorbulni, és a bekerülő munkák szigorú válogatás alá esnek.

"...inkább semmit se kezdjetek, mint válogatás nélkül...(közöljetek). Higgyétek el azt, hogy <nincs miben válogatni> ki nem ment. (a válogatás megtartásának indoka alól) Mert ha nem lesz válogatnivaló, miért legyen nyomtatnivaló?"

Az üzenet egyértelmű - a kevés beérkezett munka nem indokolja a válogatás nélküli közlést.

Ugyan ez egy politikai lap volt, de a válogatásra való igény ránk is vonatkozik. Ennek maradéktalanul megfelelünk.

Az is figyelemreméltó , hogy Bajza ebben a lapban honosította meg a színikritika műfaját. Mi ugyan nem vagyunk műfajalapítók, de a beérkező verseket erős kritikai nagyító alatt vizsgáljuk meg.

Nem lehet okunk a szégyenkezésre.

Hozzászólások

Hmm.

...ezt biztosan nem véletlenül találtad.

Köszönöm.

Biztos van oka, hogy elém került. :)


Biztos vagyok benne, hogy a jól végzett munka által megalapozott elégedettség indokolt, hiszen mindenki a legjobb tudása szerint végzi a teendőjét. Azt is tudom, hogy a "profi" verskritikusok is olykor élénken vitáznak egy és ugyyanannak a műnek a megítéléséről - mégis érdekes volna, mit mondana a szakmának egy elismert művelője egy-egy versről alkotott véleményünkről.

Igen, valóban érdekes lenne. De meg is fordíthatod: keress egy kritikát a neten (van több is), keresd meg hozzá a verset, és máris hozzálathatsz a tiedhez! Valószínűleg lennének eltérések, mint ahogy az általad felvetett verzióban is. Nincs két egyforma kritikus.


Igen, az összevetésre ez is jó módszer - bár arra csak közvetve ad választ, mennyi bennünk a "professzionalizmus". Még valami: a tevékenységünk saját megítélése is hasznos információ, de nem hagyható figyelmen kívül az "ügyfeleké" sem - persze le kell vonni belőle, hogy az érintettség torzítja az objektivitásukat.

Az tény, hogy a profizmus nem terem minden fán, de azt hiszem, hogy fejlődni mindig lehet és kell is.


Mysty Kata képe

Érdekes - "vérpezsdítő"- dolgokat olvashattam!

 Osztozom Veletek mindezekben! Örömmel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Ezt jó volt olvasni!:)

Én meg ezt olvastam ezzel kapcsolatban az Athenaumról:

"A folyóirat honosította meg a szerzők rendszeres honorálását: ívenként fizettek a szerzőknek, ami jelentősen hozzájárult a munkatársak számának növekedéséhez. 

Szóval csak óvatosan ezekkel a párhuzamokkal, kérem szépen! :))))

:))) Igaz! És a szerkesztőség se ingyen dolgozott!

Ebben szeretnék párhuzamot! :)

(sőt, azt is olvastam, hogy hamar megszűnt :)) Ezt a részt viszont nem gondolom párhuzamnak!