Mint istenszobrot

 Nagyon nagy levegő kellett! Gratulálok , remek szonett ismét!

Remeklés!! Csodaszép...Gratulálok!

Nagyszerű szonett, kedves Edi, szeretem, hogy a természetes beszéd könnyedségével gördül, erre szépen rásegítenek a soráthajlások. Alegorikus képeid erősek, kifejezőek. Gratulálok!  :)

Engem egy irtóztató, soha meg nem bocsátható szerkesztői baklövésem döbbentett rá alig két órája, miről feledkeztem el. Arról az életre szóló intelemről, amit a főiskolai alkotóköri szemináriumon a vezető professzorom mondott a kritikáról szólva: A költőnek joga van úgy kifejezni a világot, a külső és a maga belső világát, ahogy a szellemén átszűrve megmutatja.  A forma is nyilván a kifejezést szolgálja, s ha már kritikusan szólunk, akkor kötelességünk a művet a kifejezés formai és tartalmi egységében vizsgálni. Miért van versszaktörés az első és a második kvartina között? Azért, hogy jobban, plasztikusabban lássuk a fordított és valóban remek képet: a koldusbot (...) elengedte apró kezét... Nem lehet bajom a soráthajlásokkal sem, azt a belső nyugtalanságot, zaklatottságot fejezik ki, amely a képek kompozíciójában épp csak a jelzés szintjén mutatkozik meg. Számomra ettől remek a vers, a befejezése pedig külön képi élmény.

Én kifejezetten jó dolognak tartom azt, hogy különböző szemszögből, nézőpontokból vizsgáljuk meg a verset. Azok a kérdések, amelyeket Joe felvetett, teljesen jogosak, első olvasásra bennem is felvetődtek, és gondolom, hogy mindenkiben, aki ismeri és szereti a klasszikus szonett kötöttségeit, és az arra vonatkozó "elvárásokat". No de könyörgöm, ha minden esetben a hagyományokhoz ragaszkodunk, akkor a költészet teljesen statikussá válik, megmerevedik. Szükség van a költői szabadság gyakorlására olyan szinten is, amiről Tibor beszél. Kell kisérletezni, és az sem olyan nagy baj, ha nem születik azonnal remekmű. Ez a publikálási lehetőség többek között arra is jó, hogy ilyenkor több szem többet lát alapon mindenki elmondja a propduktumról a véleményét, és ezeket összevetve fejlődjön mind a kritikusi ítélőképességünk, mind pedig a költői szemléletünk. Ahogy mindketten megfogalmaztátok, ez egy jó vers. Edinának jogában áll ezek után eldönteni, hogy  változatlanul hagyja a szerkezeti tördelést, vagy pedig egyesíti a szakaszokat. Szerintem így is, meg úgy is szonett ez a vers, hiszen az irodalomtudósok, esztéták viszonyulása is sokat változott ebben a tekintetben.

Még az összenyes szóhoz anyit szeretnék hozzáfűzni, az én olvasatomban a megfaragva egymáshoz igazít, idomít értelemben használja a szerző.  

Csodás szonett! "Áthajlásokkal" együtt, nagyon tetszett! Gratulálok, Edinám. 

Nagy ölelésem:Zsike :)

Remek vers, -szonett,nagyon tetszik.Gratulálok Edina, B.U.É.K.!

Remekeltél! Ez azonban nem meglepő :).