Margit körút, Corvin köz, Magyarország

Margit körút..

Corvin köz…

Magyarország…

Idegen hangzású, furcsa nevek

Sorát önti elő a rádió,

Áradnak, mint zabolátlan folyó,

Bennünk egy messzi kis ország vonaglik,

Míg Európa borotválkozik.

Emitt béke, üzlet, hétköznapok,

Demokratikus jólét, nap ragyog,

Felriadva csak hála jár az égnek;

Valahol messze, túl a kerítésen

Sztálin-szobor dől, orosz tankok égnek…

Egy ország Európa közepén,

Ahol a végzet reszketni tanul…

Margit körút..

Corvin köz…

Magyarország…

A „nagy orosz” hatalom meginog,

És túlerővel néznek szembe most is,

Mint évszázadok óta annyiszor:

A Magyarok..

Megint a Magyarok…

Varjúsereg, pufajka, halál-nóta;

Páholyból nézi, mint egy futballmeccset

A vén, totyakos, rémült Európa…

Egy ország Európa peremén,

Ahol gyilkolt orosz, török, tatár,

De egyik sem jutott tovább, nyugatra.

Lyukas zászlók,

Bátor fiatalok…

A tépett túlerő legyűrte őket,

S gyorsan felejt a tespedt Európa…

Felemelő volt,

Igaz, szent – halálos.

Idő hullámán tűnt el szem elől,

S a vénülő esztendők széjjelhordták.

Margit körút,

Corvin köz,

Magyarország…