Már csendesebb

Már csendesebb
 
Oldódnak lassan a fehérselymű esték,
tavaszi kézmeleg ver a fákon tanyát,
őrizgeti még hólébe olvadt testét
a táj, de télből itt maradt konok sarát
 
már hólyagos, felvidult szelek aszalják,
és ráncosodik meztelenített bőre,
a fonnyadt avarba térdelt bokrok alját
összefogja a hóvirág főkötője.
 
Már nem fáj a tél vad tüskéje a kérgen,
az idő mozdulása egyre fényesebb,
a tavasz itt tolakszik, hogy megigézzen,
s a fehérselymű est is lengén csendesebb.

Hozzászólások

Szepesi Zsuzsanna képe

Nagyon szép képek, szép verselés. Én az első két vsz.-ot egybe szerkesztettem volna. Persze ez nem von le semmit a vers szépségéből, értékéből! Gratulálok.

Szepesi Zsuzsanna

titus56 képe

Nagyon köszönöm Zsuzsanna.

 

Csilla képe

Ó, de kedves ez a főkötős hóvirág, és de jólesett ez a fehérselymű csendes, lenge tavaszillatú vers! 

 

titus56 képe

Köszönöm Csilla drága. :D