Lila akác
Beküldte hzsike - 2013, május 29 - 18:02
Görnyedten ül az öreg ékszerész,
szemében könnyek gyűlnek - sós patak -
ölébe rejti mind a két kezét,
alatta szúette már, ó a pad.
Tavasz van, s lilaakác illatát
vidáman hordja szerte hetyke szél,
s méheknek duruzsoló, víg hadát
hallgatja, szíve régen nem zenél.
Árva már, földi párja mennybe szállt,
csendesen szemléli a sírokat,
imént egy régi emlék erre járt;
semmi sem jelentett még ily sokat.
Nehezen indul el, a hanthoz lép,
s mint hajdan kecses nyakra szűz achát
- keresztről nézi őt egy áldott kép -
a boltra úgy simul egy fürt akác.
Hozzászólások
Haász Irén
2013, május 29 - 19:40
Permalink
Kedves Zsikém, szomorkás,
Kedves Zsikém, szomorkás, szép versedről Vass Éva jutott eszembe, Szép Ernő Lila ákác-át még vele láttam anno a Madách Kamarában. Kedves emlékem. Ez a versed is az lesz, csak egyet nem értek, a bolt-ot a végén. Ül az ékszerész a sírnál, a hanthoz lép - hogy kerül oda a bolt...?
hzsike
2013, május 29 - 20:24
Permalink
Kedves Irénkém! Köszönöm
Kedves Irénkém!
Köszönöm szépen, hogy elolvastad a verset, és az észrevételedet is köszönöm, valóban jobb az elején tisztázni a dolgokat.
A "bolt", ebben az esetben a sírbolt, (nem az égbolt) oda helyezi lágyan, az ékszerész a lila akácról letépett kis fürtöt, mert ez volt a felesége kedvenc virága.
Szeretettel fogadtalak ma is. Zsike:)
ChristinaNadale
2013, május 29 - 19:57
Permalink
Szomorú és szép. :( :)
Szomorú és szép. :( :)
hzsike
2013, május 29 - 20:27
Permalink
Köszönöm szépen, hogy
Köszönöm szépen, hogy elolvastad, kedves Krisztina.
Szeretettel fogadtalak Téged is.
Zsike:)
Zajácz Edina
2013, május 29 - 20:16
Permalink
Gyönyörű sorok, maradandó
Gyönyörű sorok, maradandó élmény a versed, drága Zsike!:)
hzsike
2013, május 29 - 20:29
Permalink
Neked is köszönöm szépen a
Neked is köszönöm szépen a látogatást, a kedves szavaidat, Edinám.
Örülök, hogy így érzed.
Szeretetteljes ölelésem:Zsike:)
M. Karácsonyi Bea
2013, május 30 - 19:55
Permalink
Még a szomorú képeid,
Még a szomorú képeid, verseid, hangulataid is ringatnak magukkal.Szépség minden sorod.
hzsike
2013, május 31 - 07:58
Permalink
Köszönöm szépen, Seám.
Köszönöm szépen, Seám. Jólestek kedves szavaid.
Szeretettel fogadtalak ma is. Zsike:)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 30 - 21:16
Permalink
Kedves Zsike! Nagyon
Kedves Zsike!
Nagyon tetszett, szomorú versed, édesapám jutott eszembe, szorongatva a kis virágcsokrát zavartan toporgott
édesanyám gránit sírja előtt. Szeretettel Dyona
hzsike
2013, május 31 - 08:00
Permalink
Köszönöm szépen, hogy ezt a
Köszönöm szépen, hogy ezt a versemet is elolvastad, kedves Dyona. Szeretettel látlak nálam mindig.
Zsike:)
hubart
2013, május 31 - 10:02
Permalink
Szép versedhez szeretettel
Szép versedhez szeretettel gratulálok! Mindig örömmel olvasom hangulatos, dallamos és mély mondaivalójú remekeidet. :)
hzsike
2013, május 31 - 15:14
Permalink
Köszönöm szépen, Feri. Nagyon
Köszönöm szépen, Feri. Nagyon örülök a kedves szavaidnak.
Szeretettel fogadlak mindig, Téged is:Zsike:)