Légy te a vétkem!
Beküldte hzsike - 2014, október 13 - 20:03
H.Gábor Erzsébet
Légy te a vétkem
Ázik a szívem a bíboresőben,
alkonyi fénynek a vére csorog
- mennyire fáztam az árva időben -,
bennem a tűz heve újra lobog.
Annyira jó nekem égni tevéled,
dúdol a szél is, a mennybe repít;
oly gyönyörű, hogy a múlt ma feléledt -
perzsel a lángja, az égre feszít.
Jöjj ide kedves, a csókod a vétkem,
éhemet enyhíti méze - siess!
Adj nekem enni, ma légy te az étkem
- fájva-harapva -, csak újra szeress!
2014.10.12.
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2014, október 18 - 13:06
Permalink
Kedves Zsike! Már másutt is
Kedves Zsike!
Már másutt is elbűvölt e szépséges versed, köszönöm az élményt.
Erzsike
hzsike
2014, október 18 - 14:17
Permalink
Köszönöm szépen, hogy itt is
Köszönöm szépen, hogy itt is elolvastad, kedves Erzsike.
Ölellek: Zsik e:)