Kenyértörés

Szakíts belőlem hát egy darabot,
mint puha, friss-sült kenyérbél,
úgy adom kezem vagy karom,
végy szakajtónyit,
de el ne késsél.

Sáfrányló kalász közé fektess majd,
napszín-érlelt szabad közön,
sóhajunk akár lepke-zaj,
és búzamagként,
beérő ösztön.

Végre kössünk aratás-szerződést,
hol megtér két szerelmes pogány,
szűnjön a szomjas vergődés,
kenyértörésünk
megszentelt torán.

Hozzászólások

Egészen különleges ez a vers. Minden elismerésem! 

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép. Gratulálok kedves Sea.

Szeretettel: Rózsa

Mysty Kata képe

 Ontod , öntöd  a Szépségeidet!!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm szépen, hogy olvastátok, hogy itt jártatok, gyeretek máskor is!heart

"szűnjön a szomjas vergődés,
kenyértörésünk
megszentelt torán."

Nagyon szép zárszó egy végig fegyelmezett versen.

Gratulálok, kedves Sea.

Üdv: József

barnaby képe

Nagyon nagyon...gratulálok Sea remek versedhez.Ölelésem:B:)

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm szépen, örültem nektek.

hzsike képe

Nagyon tetszett a versed, kedves Sea! Szeretettel gratulálok!

Zsike:)

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm kedves Joe, köszönöm Erzsike, megyek is olvasgatni azokat, akik nálam jártak!:)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Sea Miller!

Hát ez egy gyöngyszem lett, nagyon hatásos vers.

Szeretettel Dyona

M. Karácsonyi Bea képe

Köszönöm.:)