Jelenlegi hely

Kétely

Beküldte csellista - 2013, március 20 - 06:08

Mint egy felhő,

mely ezer titkot rejt:

lehetek bárány,

vagy vad ítélet.

Titkok tarsolyából

mi kúszik,

felhő csücskén

mi fodrozódik?

Gyűrt ráncában kuporgó

lelkem kétely marja,

szándék, akarat?

Vagy csupán hiú vágy?

Kimondani:

elénekelni vad,

zengő dalban,

a kimondhatatlant?

Madaramra bízzam,

hullajtsa önvádjaim,

miközben

kihitűségem oszlopára

kacagva kitűzöm magam:

gúnynak, kárörvendőnek,

bennem nem hívőnek?

Kérjem? Öleljen ölbe,

csőrével etessen,

harmatnak cseppjével

itassa lelkem,

szellővel simítson,

dalával vidítson,

repülni tanítson!

Gondolatnak szárnyán

építeni vágyat,

szép szóknak határán

gondolni bátrat,

magasba szállni

és áldást várni.

Kinek mondjam,

kitől kérdjem,

ha lelkem reszketve

vágymadarát

hívja csak egyre,

merre az út, merre?

Hozzászólások

hubart

2013, március 20 - 07:48

Permalink

Igen! Szép, "csellistás"

Igen! Szép, "csellistás" vers, megy neked ez a forma. örömmel olvastam versedet.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

csellista

2013, március 21 - 05:56

Permalink

Drága Feri! Köszönöm, hogy

Drága Feri!

Köszönöm, hogy szavaiddal megsimogattad lelkemet, s bíztatásod, hogy talán már jó úton járok!

Baráti szeretettel köszönöm: Zsuzsa

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Mysty Kata

2013, március 20 - 13:00

Permalink

Hát ez aztán az érzések

Hát ez aztán az érzések memoárja! Fantasztikusan szép!! Költészet ez a javából! Gratulálok Zsuzsa, itt a helyed!

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

csellista

2013, március 21 - 05:58

Permalink

Drága Katám! Nincsenek

Drága Katám!

Nincsenek szavaim arra, miként lehet megköszönni Néked, hogy bíztál bennem, hogy bíztattál, s védőszárnyadat fölém terítetted.

Isten áldjon meg lelkedért: KÖSZÖNÖM!

Szeretettel ölellek: Zsuzsa

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

hzsike

2013, március 20 - 14:07

Permalink

Nagyon szép szavakba

Nagyon szép szavakba öltöztetett kérdések, érzések. Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Zsuzsi.

Zsike:)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

csellista

2013, március 21 - 06:00

Permalink

Drága Zsikém! Köszönöm, hogy

Drága Zsikém!

Köszönöm, hogy mindig figyelsz rám! Köszönöm szép szavaid!

Szeretettel ölellek: Zsuzsa

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

vati

2013, március 20 - 15:37

Permalink

Nahát, kedves Zsuzsa, miért nem ezzel kezdted az tteni szereplésedet? Tipikus példája ez a vers annak, amikor a sodró ritmus elfedi a toldalékrímeket, helyénvalónak érzi őket az ember. Ehhez bizony gratulálok!

Varga Tibor

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

csellista

2013, március 21 - 06:11

Permalink

Kedves Vati! Köszönöm

Kedves Vati!

Köszönöm megtisztelő látogatásod versemnél. Miért nem ezzel kezdtem? Nincsenek véletlenek! Mert talán először nagy légvétellel alá kellett merülnöm a tó fenekére, hogy ismerjem annak bugyrait is. S nagy levegőt venni és elrugaszkodni, hogy ugyanannyi energiával a felszínre rúgjam magam. Köszönöm Néked, hogy visszatérésemkor köszöntél nekem! S Ti mindannyian, kik itt vagytok most velem talajt adtatok talpam alá, s reményt, hogy érdemes megtanulnom" járni", s "tipegő voltomat" léptekké formálni. Nagy megtiszteltetés számomra!

Tisztelettel, szeretettel: Zsuzsa