Jégcsipkét lehel
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2018, december 31 - 12:15
Hópaplanban alszik most a hegytető,
szív remeg, szerelmi vágyat sejtető.
Kint szegény Holdunk a fagyban elalél,
ablakunkba jégcsipkét lehel a tél.
Könnyű álom úszik fönt az ég alatt,
lám az ősz kabátja mára szétszakadt.
Tölgyfaágon gubbaszt künn a jégmadár,
míg a kert alatt Karácsony jő ma már.
Hozzászólások
hubart
2018, december 31 - 19:09
Permalink
Bár odakint a télnek nyoma
Bár odakint a télnek nyoma sincs, versed nagyon szépen megidézi azt! Gratulálok! :)
Nagygyörgy Erzsébet
2019, január 1 - 10:46
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Köszönöm szépen az olvasást.
Erzsike
Csilla
2019, január 15 - 14:48
Permalink
Olyan igazi, régi karácsonyt
Olyan igazi, régi karácsonyt idéző a versed, jó volt olvasni.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2019, január 15 - 18:25
Permalink
Kedves Csilla!
Kedves Csilla!
Köszönöm szépen. :)
Erzsike
Haász Irén
2019, január 16 - 16:21
Permalink
Szép, egyenletes ritmusban,
Szép, egyenletes ritmusban, láttató képekkel, elringató szvakkal varázsolt lírai mű. Gratulálok, Erzsike!
Nagygyörgy Erzsébet
2019, január 16 - 18:17
Permalink
Kedves Irénke!
Kedves Irénke!
Örülök, ha tetszett, mostanában sokat írok ritmusban, így az igazi.
Erzsike