Izmus-zsákutcák világa, Európa újkora

Izmus-zsákutcák világa,
Európa újkora;
Lelkes-robogva haladunk,
Mégse jutunk sehova.

Felvilágosodott főkre
Kacsingat a szürke ég,
Kicsinyes izmuskodásban
Kérődzik a bölcsesség.

Szegény csalódott valóság
Kuckóba húzódva sír,
Fontosabb lett nála, hogy ki
Kitől idéz, ki mit ír...

Izmus-zsákutcák világa,
Affektál a sok kacat;
Kizsákmányolt tömegekre
Doktrína-sereg kacag.

Mesterkélt teóriáktól
Pörkölt lesz a cibere,
Mindent eltakar a semmi
Összefüggés-rendszere.

Megizmusodott világban,
S a bölcsész arról locsog,
Hol kezdődnek, hol végződnek
Mindenféle izmusok.

Melyik meddig terpeszkedik,
Hová visz ága-boga,
Izmus-nyelven a valóság
Melyik pontja micsoda.

Izmus-zsákutcák világa,
Doktrína-vitákra fel,
Sok ezer oldalnyi szöveg
Dogma-susnyásba terel.

Világ-jobbító ideák
Vitatkoznak hangosan,
Amíg mellettük a világ
Bosszankodva elsuhan.

Sem megértés, sem szeretet,
Csak ideológia,
Nem lesz tőlük jobb a világ,
De lesz több teória.