Ha végiggondolom - szonett
Beküldte Haász Irén - 2013, június 5 - 14:37
Félálom s ébrenlét határán
villódznak így színes emlékek:
hullám vert vizén ezüst fények,
s futó vonatablak, ha tájt vált.
Ha végiggondolom, az éltem
tarka csokrába tüskés rózsát,
és lóherét - Fortuna csókját –
s mellette csalánt bőven téptem.
Az istenasszony telt kacsója
sajnos ritkán érintett engem.
Apró hólyaggal telt a testem,
s három tőrdöfés vitt padlóra.
Léleksebem bár múlhatatlan,
megemésztettem. Túlhaladtam.
Hozzászólások
ChristinaNadale
2013, június 5 - 18:20
Permalink
Szép, valahogy
Szép, valahogy gondolatébresztő, nagyon tetszik!:)
Haász Irén
2013, június 6 - 19:59
Permalink
Köszönöm, Krisztina!
Köszönöm, Krisztina!
hubart
2013, június 5 - 19:02
Permalink
Nagyon szép vers, tömör is,
Nagyon szép vers, tömör is, és kifejező is. Jók a képeid, és külön tetszik, hogy a konzekvenciát - Shakespeare-i módon - formailag is elválasztottad a vers testétől. Most azon gondolkodom, hogy az első sorban nem lenne logikusabb, hogy Az álom és ébrenlét határán ? Hiszen az a határ maga a félálom. A csókját - csókja szavak túl közel kerültek egymáshoz ahhoz, hogy kiküszöböljék a szóismétlés gyanúját. Elismerem, így logikus tartalmi szempontból, de ebben az esetben az egyiket helyettesíteném szinonímával, vagy pedig egyszerű ráutalással. Megéri javítani, mert különben nagyszerű vers.
Haász Irén
2013, június 6 - 20:03
Permalink
Ferikém, máris átírtam. A
Ferikém, máris átírtam. A csókja ugyan határeset, egy versben nem baj, ha szóismétlés van, kettő még nem zavaró, három már igen... Sok-sok verset olvastam szóismétlésekkel, mindig az dönt, milyen a hatása. Engem itt nem zavart, de megfogadom a tanácsot. Viszont a kacsótól egy kis pajkos felhang került bele, nem úgy érzed...?
hzsike
2013, június 5 - 20:10
Permalink
Ebben a formában is tetszett
Ebben a formában is tetszett a versed, kedves Irénke. Jó, hogy megfogadtad Joe tanácsát.
Szeretettel olvastam:Zsike:)
Haász Irén
2013, június 6 - 20:04
Permalink
Köszönöm, Zsike. Én nem tudom
Köszönöm, Zsike. Én nem tudom eldönteni, melyik formában jobb...:)))
Mysty Kata
2013, június 5 - 20:47
Permalink
Én meg úgy gondolom, hogy
Én meg úgy gondolom, hogy tömör gyönyör volt.Szeretettel olvastalak!kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Haász Irén
2013, június 6 - 20:05
Permalink
Kata, nagyon szépen köszönöm!
Kata, nagyon szépen köszönöm!
M. Karácsonyi Bea
2013, június 5 - 22:15
Permalink
Ez nagyon szép...
Ez nagyon szép...
Haász Irén
2013, június 6 - 20:06
Permalink
Köszönöm szépen!
Köszönöm szépen!
Nagygyörgy Erzsébet
2013, június 6 - 13:32
Permalink
Kedves Irénke! Mindig jó kis
Kedves Irénke!
Mindig jó kis verseket hozol, örömmel olvastam.
Szeretettel Dyona
Haász Irén
2013, június 6 - 20:07
Permalink
Nagyon örülök, ha így látod,
Nagyon örülök, ha így látod, kedves Dyona! Köszönöm az olvasást!
barnaby
2013, június 6 - 18:46
Permalink
Látomás éberálomban?...hű,
Látomás éberálomban?...hű, azok olxyan gyorsan jönnek, és változnak, sokszor összefüggéstelen történésekkel...nálad, ez szépen egy szálon futott végig... a befejező sorok, különösen "ütöttek" (az utolsó négy.)gratulálok Irén szeretettel:B:)
Haász Irén
2013, június 6 - 20:08
Permalink
Örömmel olvastam kedves
Örömmel olvastam kedves szavaidat, szeretettel üdvözöllek!
Irén
Della
2013, június 8 - 19:39
Permalink
Kedves Irénke! Túl kevés, ha
Kedves Irénke!
Túl kevés, ha azt mondom versedre, hogy szép. A félálom és ébrenlét határán agyunk alfa állapotban külöleges képeket képes generálni.
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria