Gyanútlan mennyország
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2016, január 8 - 20:56
Gyanútlan mennyország,
várod-e jöttömet?
Ragyogj rám gyöngéden,
mint ablak üvegén
az otthagyott mosoly.
Hitem oly kitartó,
mint szélcsend idején
az elnyomott vágyak
igaz lobogása,
és szilárd, mint lelkem.
Hozzászólások
hubart
2016, január 9 - 10:09
Permalink
Nagyon szép
Nagyon szép gondolatok!
Próbáld meg ugyanezt rímekben is, aztán eldöntöd, hogy fölteszed-e.
Nagygyörgy Erzsébet
2016, január 9 - 13:49
Permalink
Kedves Feri! Köszönöm, majd
Kedves Feri!
Köszönöm, majd lehet, hogy megpróbálom.
Erzsike
lnpeters
2016, január 9 - 15:09
Permalink
Gyönyörű!
Gyönyörű!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Nagygyörgy Erzsébet
2016, január 9 - 20:54
Permalink
Kedves Laci! Köszönöm szépen,
Kedves Laci!
Köszönöm szépen, csak ez jött ki belőlem most...
Erzsike
Csilla
2016, január 9 - 18:06
Permalink
Nekem is nagyon tetszik a
Nekem is nagyon tetszik a tartalom és hangütés. Halk és lélekből szól.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2016, január 9 - 20:56
Permalink
Kedves Csilla! Örülök, ha
Kedves Csilla!
Örülök, ha tetszett, ez legalább nem kesergő...
Erzsike
Csilla
2016, január 10 - 13:53
Permalink
Igen, észrevettem; örülök is
Igen, észrevettem; örülök is neki! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/