Esti Idő-ünnep
Beküldte lnpeters - 2012, szeptember 3 - 23:36
Nagy csillag-arc, mint ráncos, vén kobold;
Csendesen tépelődik fent a Hold;
Billeg csálén az éj felleg-kalapja -
Elbúcsúzik az életem egy napja.
—-
Suttogja aggodalmas ráció,
Hogy a jövő és múlt csak fikció;
Egyedül csak a jelen a való,
De jelen-ségben meg nem fogható.
——-
Napom halálán alkonyi kereszt ül,
Készül már, hogy az éjszakán keresztül
- Mikor a hajnal újra élni int,
Holnapként szülessen újjá megint.
—–
Esti Idő-ünnepről zeng a szél,
A szentimentális tücsök zenél;
Tragikumot sóhajtanak az órák,
És szundikál a komikus valóság.
——
Még mindig él az élő, holt a holt,
Még mindig tépelődik fent a Hold;
Tejút villog, mint ezüst égi szablya -
Elbúcsúzik az életem egy napja.
Hozzászólások
Mysty Kata
2012, szeptember 4 - 00:16
Permalink
Csodálattal olvastam! Minden
Csodálattal olvastam! Minden napot ünnepelnünk illene!
"Napom halálán alkonyi kereszt ül,
Készül már, hogy az éjszakán keresztül
- Mikor a hajnal újra élni int,
Holnapként szülessen újjá megint."
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
M. Karácsonyi Bea
2012, szeptember 4 - 07:58
Permalink
Remek!Gratulálok!
Remek!Gratulálok!
vati
2012, szeptember 4 - 09:32
Permalink
Lacikám, ez tényleg remek!
Lacikám, ez tényleg remek!
Varga Tibor
Haász Irén
2012, szeptember 4 - 17:44
Permalink
Remek hangulatteremtő vers.
Remek hangulatteremtő vers. Nem is a forma, a rímek a jók, hanem valami sajátos, elmúló, mindent belengő, szomorkás, őszi csend ül a versen... Sok versednél megfigyeltem már.
Te az ősz költője vagy...!?
:)))
lnpeters
2012, szeptember 4 - 22:14
Permalink
Látod, ezt még soha senki sem
Látod, ezt még soha senki sem kérdezte...
El kell gondolkodnom rajta!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
lnpeters
2012, szeptember 4 - 22:32
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon szépen köszönöm!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Toma
2012, szeptember 5 - 08:56
Permalink
Szerintem ennek az
Szerintem ennek az Antológiában a helye, az egyik legjobb versed. Azért, mert eltér a többi mely-filozofikus versedtől, sokat lagyítasz a tartalmon, és ez jót tesz a versnek.
Így válik filozofikus-hangulatfestő verssé, ahol ennek a két résznek tökéletes az egyensúlya (míg korábban túlnyomó részben a filozófiai vonal van jelen.) így talán könnyebben fogyaszthatóvá válik a mély tartalom is.
Én gratulálok hozzá.